Rehó János önkormányzati képviselő, Szolnok város KDNP frakcióvezetője, elnöke

A SZEMBENÉZÉS IDEJE

Amióta felhagytam a PÁRTpolitizálással (hangsúlyozott a leszűkítő jelzős szerkezet, mert a közéleti kommunikációval egyelőre nincs szándékomban szakítani) és próbálom a világot – ezen belül kiemelten Szolnokot – a pártpolitikai véleménybuborékon kívülről szemlélni, sokan értetlenségüknek adnak hangot. Nem értik, miért vagyok úgymond kritikus a szolnoki ellenzékkel, és miért “védem meg a Fideszt” mondván, hogy “nem ezt szokták meg tőlem”, vagy “savanyú a szőlő”, esetleg “ez is eladta magát a Fidesznek”. Éppen ezért úgy érzem, tartozom némi magyarázattal.

Nos, ami az ellenzéket illeti, valóban kritikát kell megfogalmaznom, méghozzá kíméletlent és valóságosat. Higgyék el, minden okom megvan rá. A jelenlegi szolnoki ellenzék (tisztelet a kevés kivételnek) mind szakmailag, mind intellektuálisan, mind morálisan annyira mélyen van, hogy ha ennél lejjebb jutnának, már kőolaj fakadna nyomukban. (Mondjuk ez legalább valami hasznot is hozna a városnak…)

De ami a felvetés második részét illeti – vagyis hogy “miért védem meg a Fideszt” – teljesen téves a feltételezés. Valójában egy személyes korrekciónak lehetnek szemtanúi, mely saját korábbi politikai tevékenységem egy részével kapcsolatos. Ez egyfajta önkritika részemről, mely kritika szintén kíméletlen, de talán pozitív hozadékkal kecsegtet a végeredményt illetően.

Ahogy böngészem a szolnoki internetes fórumokat, Facebook csoportokat, olyan elképesztően negatív hangulatot, nihilizmust és tájékozatlanságot tapasztalok, ami egészen mellbevágó. Az a fajta “ostobaságroller” és “demagógia-tricikli”, amin a szolnoki közbeszéd száguld, szédítő és egyértelműen iszonyú káros.

Ellenzéki politikusi tevékenységem legaktívabb időszaka 2014-2022 közt volt. Ebben a 8 évben – a jelenlegi ellenzékhez hasonlóan – én is elkövettem azt a hibát, hogy a rövidtávú politikai haszonszerzés érdekében erősítettem, sőt szítottam ezt a hozzáállást, mely szerint “ebben a városban minden sz@r” és a város vezetői közül mindenki “alkalmatlan, csaló, gazember”. Komoly felelősség terhel azért, hogy előbb mint a legnagyobb ellenzéki párt helyi elnöke, később, mint az összefogott ellenzék kommunikációs csatornájának, a “Szolnoki Többség” Facebook oldalnak a vezető kommunikátora, majd a “Kimondott Szolnok” oldal egyik szerkesztője, mérgeztem az amúgy sem túl jó állapotban lévő közbeszédet. Amikor aztán az ember eltávolodik ettől a szereptől és nem injekciózza tovább a mérget, akkor sajnos azt látja, hogy bizony a befecskendezett toxin továbbterjedt a szervezetben és a legapróbb sejtekben is megtalálható. Ott arat a kommentszekciókban, a családi-baráti beszélgetésekben, a munkahelyeken, az éttermekben és a sörözőkben.

És a méreg nyomán csak mérgezett virágok teremnek, amik szúrósak, haszontalanok és roppant invazívak. Ma sikk Szolnokon mindent leszólni, sikk a tájékozatlanság, sikk ebből a tájékozatlanságból konteókat gyártani, sikk a mocsárba rántani bárkit, aki több, mint a saját tévedhetetlensége dicsfényében fürdőző, morajló tömeg nívója, és sikk virtuálisan meglincselni azt, aki az emberi létezés magasabb szintjeit tartja értéknek, nem csupán a strandolást, és a lángosozást.

Sokat gondolkodtam rajta, vajon mi űzi el innen a fiatalokat és az értelmiséget. Korábban úgy véltem, hogy a városvezetés(ek) hibás ifjúság- és kultúrpolitikája, de ma már úgy látom, hogy sokkal inkább az az egyedi, csak erre a városra jellemző légkör, ami egyre nagyobb teret hódít a lelkekben.

Én évekig ezt a szemléletet tápláltam annak érdekében, hogy az általam képviselt párt, vagy politikai zsákmányközösség számára előnyt szerezzek. De ezért az előnyért sajnos túl nagy ár a lelkek mérgezése és közbeszéd elaljasítása.

Mindezek okán, felismerve saját felelősségemet, arra jutottam, hogy a rendelkezésemre álló szerény eszközökkel megpróbálom azt a kárt, amit – többedmagammal – okoztam, csökkenteni, vagy szerencsés esetben kijavítani. Ebben a szellemben – tehát kizárólag tényeken és ellenőrizhető állításokon alapuló okfejtésekben – fogom a jövőben kifejteni az álláspontomat a helyi közélet és politika kapcsán. Hogy ez “népszerű” lesz-e, kapok-e miatta beszólogatásokat, személyeskedő ostobaságokat, a legkevésbé sem érdekel. Csak az számít, hogy az ember képes legyen túllépni saját árnyékán és megpróbálja használni azt, ami a fejében van. 🙂

Forrás :dr szotyori-lázár zoltán facebook oldala