“Kedves Anyaországi Magyarok!” – egy erdélyi magyar levele

Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut vírusszerűen a Facebookon, amit most közreadok vélemény és változtatás nélkül. Véleményből azonnal lesz mindenkinél, és örömmel meg is hallgatom!





Kedves Anyaországi Magyarok!

Mi Erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig!
Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!!!



(A fotó illusztrációs, forrása: vhegy.com)

Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket.
Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt.

Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek!
Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el? Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Újvidéken, vagy Felvidéken születtek?
Mikor ti minket, románoztok, szlovákoztok, ukránoztok és szerbeztek, akkor velük is ezt teszitek és akkor mondhatni, amikor őket emlegetitek, akkor Más Tollával Ékeskedtek!

Tudjátok, ha nem lennénk mi, akkor nem énekelnétek Kölcsey Himnuszát, hisz ő is Erdélyi.
Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára. A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetettek lettek.
Tamási Ábele még a székely humor ellenére is szív hasogatóbb lenne, mert nem csak a román hatalom ellen lázadna, hanem szomorúan kellene tudomásul vegye, hogy saját kutyája is megugatja. Wass Albert a mai helyzetet pedig sokkal nehezebben viselné, mint a száműzetést.
Egy szó, mint száz itt a sok kincs, amit mi Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyarok adtunk minden magyarnak, gazdagítva vele a magyarságot és a Hazát.

Erdély adta:
Kölcsey Ferenc Himnusza
Tamási Áron író
Benedek Elek apót, írót, népmese gyűjtő
Mikes Kelemen író
Wass Albert író
Nyírő József író
Sütő András író
Orbán Balázs Székelyföld író
Kemény János író
Jósika Miklós
Arany János költő
Ady Endre költő
Áprily Lajos költő
Dsida Jenő költő
Kányádi Sándor költő
Szilágy Domokos költő
Páskándi Géza költő
Reményik Sándor költő
Apáczai Csere János pedagógiai író
Kallós Zoltán néprajzkutató
Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző, lantos
Bartók Béla zeneszerző, gyűjtő
Székely Bertalan festő
Paál László festő
Jakó Zsigmond tudós
Benkő Samu művelődéstörténész
Márton Áron mártír püspök
Teleki Sámuel felfedező
Körösi Csoma Sándor ős hazakutató
Brassai Sámuel polihisztor
Károli Gáspár biblia fordító, lelkész
Bolyai János matematikus
Bolyai Farkas matematikus
Hunyadi János törökverő
Hunyadi Mátyás Király
Báthori István fejedelem
Bethlen Gábor fejedelem
Bocskai István fejedelem
Rákóczi György fejedelem
Apafi Mihály fejedelem
Thököly Imre fejedelem
Rákóczi Ferenc fejedelem
Székely Mózes fejedelem
Toldi Miklóst vitéz nemes
Dózsa György hadvezér
Wesselényi Miklós politikus
Mikó Imre politikus
Kiss Ernő honvéd altábornagy
Nagysándor József honvéd vezérőrnagy
Jávor Pál színész
Vaszi Levente énekes
Keresztes Ildikó énekesnő
Molnár Levente operaénekes
Tőkés László forradalmár
Erőss Zsolt hegymászó
Miklós Edit síző
Kárpátalja:
Munkácsy Mihály festő
Beca József labdarugó, olimpikon
Edvin Márton művész
Bódi László Cípő, Republic énekese
Pákh Imre műgyűjtő
Felvidék:
Ballasi Bálint költő
Kassák Lajos költő
Reviczky Gyula költő
Sajó Sándor költő
Tompa Mihály költő
Jókai Mór író
Madách Imre író
Márai Sándor író
Mikszáth Kálmás író
Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda
Bercsényi Miklós szabadságharcos
II Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
Vak Bottyán kuruc generális
Andrássy Gyula politikus
Batthyány Lajos mártír miniszterelnök
Lahner György honvéd vezérőrnagy
Klapka György hadügyminiszter
Pázmány Péter esztergomi érsek
Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő
Wick Béla katolikus pap, történész
Eszterházy Károly egri püspök
Csontváry Kosztka Tivadar festő
Szinyei Merse Pál festő
Kodály Zoltán zeneszerző
Kempelen Farkas tudós, feltaláló
Feketeházy János Szabadság híd tervezője
Dohnányi Ernő zeneszerző
Blaha Lujza operaénekesnő
Kaszás Attila színész
Ghymes együttes
Újvidék, Vajdaság:
Tamkó Sírató Károly költő
Vidor Gyula író
Balázs Attila író
Molnár Erik történész
Lázár Vilmos honvéd ezredes
Schweidel József honvéd vezérőrnagy
Beda Tibor festő
Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező
Szeles Mónika teniszező
Varga Izabella színésznő
Szőke Zoltán színész
Rúzsa Magdolna énekesnő
Őrvidék:
Liszt Ferenc zeneszerző
Muravidék:
Zrinyi Miklós költő, hadvezér
Damjanich János honvéd vezérőrnagy.

Szeretném, ha megértenék, hogy mi nem akarunk semmit elvenni tőletek, sőt, a történelem során csak gazdagítottuk szép anyaországunkat.

Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk és nem is kérdezték bennünket, hogy akarjuk-e ezt.
Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír.

Megkérlek kedves magyar honfitársaim, hogy egyszer és mindenkorra értsétek meg, hogy nem akarunk mi tőletek elvenni semmit, és ha lehetőségünk van, akkor továbbra is inkább hozzátennénk, mint elvennék.

A nagyon féltett pénzetekre sincs szükségünk, mi eddig is dolgoztunk, ha kellett éjszaka is, és megálltunk a lábunkon.
Szomorú az is, hogy tőlünk sajnáljátok a visszaadott állampolgárságot és minden segítséget, de szívesen engednétek be az országba ezer idegeneket, sőt még támogatnátok is őket!
Nagyon lehangoló, hogy folyamatosan panaszkodtok, hogy milyen nehéz életetek van szép hazánkban. Én azt gondolom, hogy egyszer legalább érdemes lenne megállni és megnézni, hogy más országban hogy élnek . Elárulom nektek, hogy nagyon sok országban nem igazán vannak autópályák, elfogadható kórházak, tanintézmények, vagy élhető körülmények és mégis tudnak örülni, szeretni az emberek és jókedvvel dolgozni.

Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Érezzétek meg, hogy ha valamit akartok, azért tenni kell, dolgozni, békésen párbeszédet folytatni és főképpen szeretettel lenni egymás iránt. A harag, gyűlölet megöli a lelket és senki nem jut előbb.

Azzal az energiával, amit haragra és gyűlöletre pazaroltok csodás dolgokat lehetne, ami hasznára lenne az egész országnak, magyarságnak.

Nem értem, hogy miért mérgezitek meg a lelketeket és az életeteket? Addigi, amíg mindenki csak a saját maga hasznát lesi, csak az érdekli, hogy neki legyen jobb, addig nem lesz szebb és békésebb világ. A gyerekeink jövője a mi kezünkben van, és ők csak akkor lesznek boldogok, ha béke van.
…