Author Archives: Rehó János

Gyertyaszentelő Boldogasszony🕯

Február 2. kapcsán sokan ismerik, hogy ha a medve meglátja az árnyékát, akkor visszabújik a barlangjába, hosszú lesz még a tél. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy mit jelent az ünnep neve.
40 nappal járunk karácsony, Jézus születése után, akit ezen a napon mutattak be Isten színe előtt a jeruzsálemi templomban. Ez egyúttal Szűz Mária, vagyis Boldogasszony szülés utáni tisztulásának ünnepe is.
A gyertyaszentelő szó arra utal, hogy a katolikus templomokban ezen a napon gyertyát szentelnek. Egykor a templom körül a szentelt gyertyákkal körmenetet is tartottak Mária tiszteletére. A szentelt gyertya Jézus Krisztusnak, a világ világosságának jelképe: a viasz Jézus emberi, fénye isteni természetére emlékeztet.
A templomból hazavitt gyertyákat otthon a sublótban vagy szalagokkal átkötve a szoba falán helyezték el. Egyrészt égi háború, vagyis vihar idején gyújtották meg, közben imádsággal kérték Isten oltalmát a házra.
Másrészt az emberi élet fordulóinál használták, szintén oltalmazó céllal: az újszülött csecsemő mellett a keresztelőig szentelt gyertya világított, hogy a gonoszok ne tudják őt kicserélni. A haldokló kezébe égő szentelt gyertyát adtak, hogy fénye tartsa távol a gonoszt, könnyebben elszálljon a lélek belőle, és mutassa az utat az örök világosság felé.
1997 óta ez a nap a megszentelt szerzetesi élet ünnepe is, amikor közösségeik hálát adnak a szerzetesi élet ajándékaiért.

📸: Gyertyaszentelőre menő szlovák leány ünnepi viseletben, kezében gyertya. Csömör, 1931. Gönyey Sándor felvétele. F 64602

Szöveg: Vass Erika

Szent József

A templom 1933-ban épült, szegényházi templomként. A templomot és a szegényházat folyosó kötötte össze. Az oltárképet és a falfestményeket Márton Lajos festette. A közelben terveztek építeni egy templomot, Jézus Szive tiszteletére. A háború miatt a terv terv maradt.
📷 Andrea Korimné Szénási

Szentlélek templom

A templom 1934-37-ig épült, Fábián Gáspár tervei alapján, Szolnok gyárvárosi részén. 1937-ben dr. Hanauer Árpád István váci püspök szentelte fel. Klinkler téglából épített neoreneszánsz stílusú egytornyú templom, az olasz novocento hatása érződik rajta.
A plébánia területén (Csáklya u.) állt a Nepomuki Szent János kápolna, a Tisza parton. 1773-ban építették, 1860-ban a Tisza hullámai a talajt meglazították, és a kápolna összedőlt. Újjá 1881-ben építették. Többször felújították, végül 1966-ban lebontották. Szobrai ma a Szentlélek templomban vannak.

Xavéri Szent Ferenc Kápolna

A pusztító pestis megszűnésének emlékére építették a Xavéri Szent Ferenc fogadalmi kápolnát 1733-ban, barokk stílusban. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda ahová a járványban elhunytakat temették. A város terjeszkedése által, mára már a kápolna Szolnok központjában helyezkedik el. 1735-ben felsőbb meghatalmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.
📷 Andrea Korimné Szénási

Belvárosi templom

A ferences barátoké volt a barokk stílusú templom és a rendház, amikor 1724-1757 között felépítették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a XIX. században nyerte el.
A főkapu feletti, Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport 1757-ben került a helyére.A torony kilátója 1835-ben készült el, és ekkor aranyozták a toronytetőt is.Gazdagon díszített a barokk szószék hangvetője, melyet két angyal tart, tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy evangélista látható. A templomban tizenegy oltár van.
📷 Andrea Korimné Szénási

Református templom

A szolnoki Református templom neogótikus stílusban épült, alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 szilveszterén nyitotta meg először kapuit. A templom tervezője Sztehlo Otto volt. Fala vöröstéglából épült, erődökre jellemző, kis lőrésszerű ablakai is vannak. Három tornya van, melyek közül a legmagasabb 28 méter.A város vezetése egy telek adományozásával járult hozzá a templom építéséhez. Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült a templom .
📷 Andrea Korimné Szénási

Evangélikus templom

A város legszebb parkjában található templom a reformáció fontos színhelyének, a wittenbergi vártemplomnak a mintájára épült, annak kicsinyített és egyszerűsített mása. A telket 1927-ben adományozta a város a gyülekezetnek, D. Geduly Henrik (1866-1937) püspök helyezte el a templom alapkövét. Gerey Ernő építész tervei alapján épült, 1932-ben adták át.
📷Szénási Korimné Andrea

Zöld- és élelmiszerhulladék

Szolnokon indul a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék házhoz menő gyűjtése
A programmal első körben húszezer embert, azaz több mint ötezer-négyszáz családot szeretnének elérni. Jellemzően a ‼️Széchenyi városrészben és a Bajcsy-Zsilinszky úti tízemeletes épületekben élőket fogja érinteni a program.
A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely nemcsak könnyen kezelhető, de szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, a meghatározott napokon. Szólt arról is, hogy kezdetben a barna kukát hetente egyszer, nyáron hetente kétszer fogják üríteni, havonta egyszer kimosni.
a konyhai zöld-és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is. Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát. Ezek, illetve az ezekhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is.

« Régebbi bejegyzések Recent Entries »