Gyertyaszentelő Boldogasszony🕯

Február 2. kapcsán sokan ismerik, hogy ha a medve meglátja az árnyékát, akkor visszabújik a barlangjába, hosszú lesz még a tél. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy mit jelent az ünnep neve.
40 nappal járunk karácsony, Jézus születése után, akit ezen a napon mutattak be Isten színe előtt a jeruzsálemi templomban. Ez egyúttal Szűz Mária, vagyis Boldogasszony szülés utáni tisztulásának ünnepe is.
A gyertyaszentelő szó arra utal, hogy a katolikus templomokban ezen a napon gyertyát szentelnek. Egykor a templom körül a szentelt gyertyákkal körmenetet is tartottak Mária tiszteletére. A szentelt gyertya Jézus Krisztusnak, a világ világosságának jelképe: a viasz Jézus emberi, fénye isteni természetére emlékeztet.
A templomból hazavitt gyertyákat otthon a sublótban vagy szalagokkal átkötve a szoba falán helyezték el. Egyrészt égi háború, vagyis vihar idején gyújtották meg, közben imádsággal kérték Isten oltalmát a házra.
Másrészt az emberi élet fordulóinál használták, szintén oltalmazó céllal: az újszülött csecsemő mellett a keresztelőig szentelt gyertya világított, hogy a gonoszok ne tudják őt kicserélni. A haldokló kezébe égő szentelt gyertyát adtak, hogy fénye tartsa távol a gonoszt, könnyebben elszálljon a lélek belőle, és mutassa az utat az örök világosság felé.
1997 óta ez a nap a megszentelt szerzetesi élet ünnepe is, amikor közösségeik hálát adnak a szerzetesi élet ajándékaiért.
📸: Gyertyaszentelőre menő szlovák leány ünnepi viseletben, kezében gyertya. Csömör, 1931. Gönyey Sándor felvétele. F 64602
Szöveg: Vass Erika








