Rehó János önkormányzati képviselő, Szolnok város KDNP frakcióvezetője, elnöke

Kötelezhető vagyok-e úttestig takarításra?

Ugye ez ott szokott felmerülni, főleg ahol az ingatlan kerítése és az útfelület közt több méter is van , meg árok nyírásnál.

A Mtöv azaz az önkormányzati törvény és a Alkotmánybíróság többszöri határozatai alapján KÖTEZNI CSAK OTT KÖTEZHET BÁRMIRE ÚTTESTIG BEZÁRÓLAG KÖZTERÜLETEN AZ ÖNKORMÁNYZAT (bármelyik) AHOL AZ INGATLAN ELŐTT VAN általa épített/fenntartott köz JÁRDA.

AHOL NINCS JÁRDA AZ UTCÁBAN (vagy amelyik felén nincs) OTT a telekhatáról MAXIMIM 1 MÉTER közterület tisztán tartására kötelezhető az ingatlan tulajdonosa.

TEHÁT EGYÁTALÁN NEM KÖTELEZHETŐ AZ AB szerint az ÚTBURKOLATIG (értsd úttest) TERÜLET TISZTÁNTARTÁSÁRA ÉS ZÖLDTERÜLET KEZELÉSÉRE, amennyiben az az ingatlanja határától több mint 1 méterre van.

Tehát kizárólag akkor kötelezhető az ingatlan tulajdonos úttestig terjed terület gondozására, ha az ingatlanja előtti közterületet járdát épített az Önkormányzat. Egyéb esetben nem.

A járda az árok vagy bármilyen más közterületi műtárgy karbantartása állagmegóvása , helyreállítása stb. önkormányzati feladat továbbra is.

Lásd:
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az ilyen rendeletek kiadása jogforrási szempontból alkotmányos, mert a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 46. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz. A Kvtv. 10. § (1) bekezdése szerint a környezet védelmében nem csak a helyi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is vannak feladatai, a fenti törvényi rendelkezés ugyanis általános együttműködési kötelezettséget ír elő. Emellett az R2. kifogásolt rendelkezésével összhangban lévő szabályozást tartalmaz a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése.
Ezért “nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyíltárkok, illetve ezek műtárgyai tisztántartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztántartása, hó- és síkosságmentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja.” [1122/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 856, 859.; 46/1998. (XI. 13.) AB határozat, ABH 1998, 469, 473.; 1155/B/1998. AB határozat, ABH 2001, 1297, 1299.; 675/B/2005. AB határozat, ABK 2006. április, 309, 311.]
„3.2.2. A járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút tisztántartása
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról.”

Forrás :internet

Megtilthatom e másnak, hogy közterületen a házam elé parkoljon?

Védhetem kövekkel a ház előtti területet?

Ültethetek e takaró sövény az utcára a kerítésem elé?

Mikor kell engedélyt kérni?

Röviden: NEM.

Részletesebben:
Ingatlanunk gondozásakor elsősorban mindig gondoljuk át, hogy az adott terület minek minősül: magán- vagy közterületnek. Előbbi esetében nincsen akadálya tárgyak , növények elhelyezésére a területen, pusztán a tulajdonosi jogunkat gyakoroljuk, utóbbi (közterület) esetében viszont nem mi döntünk mi kerül oda, vagy ki parkolhat ott.
A szomszéd az autójával a kerítésem elé áll – jogos ez?
Hétköznapi példa, hogy a szomszéd vagy csak egy arra közlekedő leparkol a házunk előtti közterületen rövidebb-hosszabb időre. Ha semmilyen jelzőtábla nem korlátozza a parkolást, nem is magánterületről (az utca nem az) van szó és a saját kapubejárónkat vagy járdánkat sem állják el, akkor főszabály szerint a közterületen parkolás nem lesz jogszerűtlen.

A KRESZ felsorolja azon eseteket, ahol még a rövid várakozás sem megengedett (és táblával jelölik) , de önmagában a közterületen parkolás nem tiltott és ezt közterületen egy adott ingatlan tulajdonosa sem tilthatja meg, csak azért mert telekhatára szomszédos adott közterülettel.
ÉS:
A főszabály az, hogy a közterületre engedély nélkül semmilyen műtárgy nem helyezhető el: kövek, betontömb, karó, oszlop vagy bója sem.
Azaz legyen szó sövényről vagy csak egy nagyobb kődarabról, az akkor létesíthető az ingatlanunk és az út között, ha engedélyt kérünk rá.
Ellenkező esetben engedély nélküli közterület használatot követünk el, amely pótdíj kiszabását is maga után vonhatja felszólítást követően.
Magyarul HA LEZÁROM MAGAMNAK A HÁZ ELŐTT KŐVEL A PARKOLÁS LEHETŐSÉGÉT MÁSTÓL, AKKOR JOGSÉRTÉS MIATT megbírságolhatnak. Ennek konkrét szabályait és összegének mértékét tehát az önkormányzat határozza meg.
A bírság mellett nem szabad megfeledkeznünk a kártérítésről sem. Sok esetben hallhatunk arról, hogy a kihelyezett tárgyak – főleg sötétben – sérülést okoznak a lehúzódó gépjárművekben. Felmerül a kérdés, felelősek vagyunk ingatlan tulajdonosként?
Nos, ha önhatalmúlag önkormányzati engedély nélkül tettük ki („tároltuk”) a kárt okozó tárgyat, **akkor számolnunk kell még a kártérítési felelősséggel is károkozás esetén. Ez vonatkozik biciklisekre, gyalogosokra és vagy autósoknak okozott kárra is. **

Forrás :internet