Fűtési szezon

☝️Fontos információ lehet!

💨A folyamatos távhőszolgáltatás időszaka október 15-től április 15-ig tart, maga a fűtési szezon viszont a távhőtörvény szerint szeptember 15-től a következő év május 15-ig
🌆Szolnokon akkor fűt a szolgáltató, amikor a napi középhőmérséklet előre láthatólag három egymást követő napon 12 Celsius fok, vagy egy napon át 10 Celsius fok alatt marad.
❤️Remélem segíthettem. ❤️Szívügyem a Széchenyi❗️

Pizza Sprint Családi futás



A IV. Pizza Sprint Élményfutás és Félmaratonon –

idén újdonságként –

bevezetésre kerül a családi futás kategória, ahol a szülő és gyermek közösen futhat le egy nagyon rövid (kb. 1 km-es) távot. A cél, hogy a család egy közös élményben vegyen részt.
Nincs alsó korhatár, akár babakocsival is lefuthatják a vállalkozó kedvű szülők.
Nevezni a helyszínen lehet.
Időpont: 2023. május 21., vasárnapHelyszín: Szolnok, Kossuth térCsaládi futás kategóriában nevezni a helyszínen lehet 10:00-ig.
Nevezési díj: 1000 Ft/család (1 szülő+1 gyermek)

A nevezési díj tartalmazza:

-A versenyen való részvétel joga
-Mini indulócsomag
-Ingyenesen letölthető fotók a versenyről
-Egészségügyi biztosítás
-Rendőrök, polgárőrök által biztosított útvonal
-Öltözési lehetőség
-Bőséges ellátás a célban
-Ruhatár (értékmegőrzést nem vállalunk!)

Nyitva

Nyitva a Kanizsa Tivadar Tanuszoda!

🌊🏊‍♀️
Az általános iskolások úszásoktatása minden szolnoki örömére újraindult, tanrendnek megfelelően zajlik a Kodályban.🙏🏻💙

Fecskefészek

🐦Egy fecske nem csinál nyarat.
😉De több száz az igen, főleg, ha olyan komfortos otthont kapnak, mint amilyet a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület közreműködésével, adományoztam az igénylőknek!
🔢Számában 38 darab.

🙏Minden apró cselekedet számít, amit a teremtett világunk megóvásáért teszünk.

📍 Természeti értékeinket csak közösen tudjuk megvédeni: vigyázzunk a fecskékre és óvjuk hazánk biológiai sokféleségét!
❤️Szívügyem a Széchenyi❗️

Fúrt kutak

Tisztelt szolnoki Lakosok!

☝️Az engedély nélküli ásott vagy fúrt kutak hatóságok felé történő, szankciómentes bejelentésére 2023. december 31-ig van lehetőség.

Településünkön becslések szerint  1000 fölötti  létesítmény is lehet.

Az engedélyezési eljárást a település jegyzőjénél kell kezdeményezni, a jogvesztő határidőn belül.Ingyenesen és szankciómentesen bejelenthetőek azonban a korábban engedély nélkül létesített LAKOSSÁGI VÍZIGÉNYT KIELÉGÍTŐ kutak, ha együttesen teljesülnek az alábbi feltételek:

– karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel jár,
– nem mélyebb, mint 50 méter, azaz a kút talpmélysége ezt az értéket nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el.
– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal rendelkező ingatlanon van,
– magánszemélyek részéről a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
– nem gazdasági célú a vízigény; nem öntözésre, hanem locsolásra szolgál.
Ilyen típusú kutakhoz vízmérő felszerelése nem szükséges.


A lakossági felhasználás tehát továbbra is adó és illetékmentes, de a bejelentő lap kitöltéséhez kútfúró SZAKEMBERRE van szükség. A bejelentőlapot célszerűen a kutat ténylegesen fúró szakembernek kellett volna kitöltenie, ez azonban szinte minden esetben elmaradt a korábbi években, évtizedekben. Az adatlap tartalma kötött, azt a 41/2017.(XII.29.) BM rendelet 2.számú melléklete határozza meg.

A lakossági felhasználás tehát továbbra is adó és illetékmentes, de a bejelentő lap kitöltéséhez kútfúró SZAKEMBERRE van szükség.

Az adatlapon meg kell határozni a kút EOV koordinátáit, a kút talpmélységét és egyéb műszaki paramétereit.

Nagyon sok kútfúró cég jelent meg hirtelen, és kínálja szolgáltatását az adatlap kitöltése, a kút felmérése kapcsán.
Esetenként szolgáltatásaikat 50-150 ezer forint közötti összegért kínálják, így a műszaki paraméterek egyszerű meghatározásáért akár a kút létesítésének összköltségét is szeretnék még egyszer elkérni.

Kéréssel fordultam Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő asszonyhoz, hogy  lehetősége szerint javasolja a Kormánynak a szolgáltatás hatósági árassá tételét, vagy további könnyítések bevezetésével próbálják meg tehermentesíteni az érintetteket.

Húsvét

Mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor szembe kell néznünk a halállal és az ettől való félelmünkkel. Nehéz elfogadni, ha egy szerettünk elmegy közülünk. Először tagadunk: velünk ez nem történhet meg, meggyógyul és minden a régi kerékvágásban megy majd tovább. Aztán összeroppanunk és kérdéseket teszünk fel: miért velünk történik mindez, miért most. Esetleg elkezdünk Istennel egyezkedni: Uram, add, hogy ezt és ezt még megélhesse, hogy még velünk lehessen eddig és eddig. A végén pedig elfogadjuk, hogy drága szerettünk visszaadja lelkét a Teremtőnek. Ekkor melléülünk, megfogjuk a kezét, és minden pillanatot kihasználva elbúcsúzunk tőle.

Nehéz a veszteséget feldolgozni ma is, nehéz lehetett a tanítványoknak is ott a keresztfa alatt. Mégis a nagypénteki kereszten maga Jézus mutatja az utat, a reménységet. Segít, hogy szembeforduljunk félelmeinkkel, bánatunkkal és ne görgessük magunk előtt, hanem legyőzzük őket. Isten Fia is átélte a szenvedést, Ő is félt, verejtékezett attól, ami Rá várt. Mégis szembenézett vele, legyőzte, hogy nekünk könnyebb legyen. Mert tudta, hogy az embernek ez már sok lenne.

Elvégeztetett, azaz elrendeztetett. Vissza tudunk-e nézni úgy szerettünk elmenetelére, hogy meglátjuk benne Isten vezető kezét? Hogyan lehet, hogy Isten elég erőt adott az ápoláshoz, a nehéz helyzet elviseléséhez? Nem szenvedett sokat szerettünk, el tudta rendezni az ügyeit, mindannyian el tudtunk búcsúzni tőle, szerető és gondoskodó család vette körül az utolsó perceiben is. Észrevesszük ezeket is a nagy fájdalom közepette? Ilyenkor válik oly igazzá, hogy

„Istent nem valami hegycsúcson, gyönyörű naplementében lehet látni, hanem nagy mélységekben, birkózások közepett.” Gyökössy Endre

Kötelező – e úttestig takarítani?

Kötelezhető vagyok-e úttestig takarításra?

Ugye ez ott szokott felmerülni, főleg ahol az ingatlan kerítése és az útfelület közt több méter is van , meg árok nyírásnál.



A Mtöv azaz az önkormányzati törvény és a Alkotmánybíróság többszöri határozatai alapján KÖTEZNI CSAK OTT KÖTEZHET BÁRMIRE ÚTTESTIG BEZÁRÓLAG KÖZTERÜLETEN AZ ÖNKORMÁNYZAT (bármelyik) AHOL AZ INGATLAN ELŐTT VAN általa épített/fenntartott köz JÁRDA.

AHOL NINCS JÁRDA AZ UTCÁBAN (vagy amelyik felén nincs) OTT a telekhatáról MAXIMIM 1 MÉTER közterület tisztán tartására kötelezhető az ingatlan tulajdonosa.

TEHÁT EGYÁTALÁN NEM KÖTELEZHETŐ AZ AB szerint az ÚTBURKOLATIG (értsd úttest) TERÜLET TISZTÁNTARTÁSÁRA ÉS ZÖLDTERÜLET KEZELÉSÉRE, amennyiben az az ingatlanja határától több mint 1 méterre van.

Tehát kizárólag akkor kötelezhető az ingatlan tulajdonos úttestig terjed terület gondozására, ha az ingatlanja előtti közterületet járdát épített az Önkormányzat. Egyéb esetben nem.

A járda az árok vagy bármilyen más közterületi műtárgy karbantartása állagmegóvása , helyreállítása stb. önkormányzati feladat továbbra is.

Lásd:
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az ilyen rendeletek kiadása jogforrási szempontból alkotmányos, mert a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 46. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz. A Kvtv. 10. § (1) bekezdése szerint a környezet védelmében nem csak a helyi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is vannak feladatai, a fenti törvényi rendelkezés ugyanis általános együttműködési kötelezettséget ír elő. Emellett az R2. kifogásolt rendelkezésével összhangban lévő szabályozást tartalmaz a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése.
Ezért “nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyíltárkok, illetve ezek műtárgyai tisztántartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztántartása, hó- és síkosságmentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja.” [1122/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 856, 859.; 46/1998. (XI. 13.) AB határozat, ABH 1998, 469, 473.; 1155/B/1998. AB határozat, ABH 2001, 1297, 1299.; 675/B/2005. AB határozat, ABK 2006. április, 309, 311.]
„3.2.2. A járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút tisztántartása
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról.”

Forrás :internet

Védhetem kövekkel a ház előtti területet?

Megtilthatom e másnak, hogy közterületen a házam elé parkoljon?

Védhetem kövekkel a ház előtti területet?

Ültethetek e takaró sövény az utcára a kerítésem elé?

Mikor kell engedélyt kérni?


Röviden: NEM.

Részletesebben:
Ingatlanunk gondozásakor elsősorban mindig gondoljuk át, hogy az adott terület minek minősül: magán- vagy közterületnek. Előbbi esetében nincsen akadálya tárgyak , növények elhelyezésére a területen, pusztán a tulajdonosi jogunkat gyakoroljuk, utóbbi (közterület) esetében viszont nem mi döntünk mi kerül oda, vagy ki parkolhat ott.
A szomszéd az autójával a kerítésem elé áll – jogos ez?
Hétköznapi példa, hogy a szomszéd vagy csak egy arra közlekedő leparkol a házunk előtti közterületen rövidebb-hosszabb időre. Ha semmilyen jelzőtábla nem korlátozza a parkolást, nem is magánterületről (az utca nem az) van szó és a saját kapubejárónkat vagy járdánkat sem állják el, akkor főszabály szerint a közterületen parkolás nem lesz jogszerűtlen.


A KRESZ felsorolja azon eseteket, ahol még a rövid várakozás sem megengedett (és táblával jelölik) , de önmagában a közterületen parkolás nem tiltott és ezt közterületen egy adott ingatlan tulajdonosa sem tilthatja meg, csak azért mert telekhatára szomszédos adott közterülettel.
ÉS:
A főszabály az, hogy a közterületre engedély nélkül semmilyen műtárgy nem helyezhető el: kövek, betontömb, karó, oszlop vagy bója sem.
Azaz legyen szó sövényről vagy csak egy nagyobb kődarabról, az akkor létesíthető az ingatlanunk és az út között, ha engedélyt kérünk rá.
Ellenkező esetben engedély nélküli közterület használatot követünk el, amely pótdíj kiszabását is maga után vonhatja felszólítást követően.
Magyarul HA LEZÁROM MAGAMNAK A HÁZ ELŐTT KŐVEL A PARKOLÁS LEHETŐSÉGÉT MÁSTÓL, AKKOR JOGSÉRTÉS MIATT megbírságolhatnak. Ennek konkrét szabályait és összegének mértékét tehát az önkormányzat határozza meg.
A bírság mellett nem szabad megfeledkeznünk a kártérítésről sem. Sok esetben hallhatunk arról, hogy a kihelyezett tárgyak – főleg sötétben – sérülést okoznak a lehúzódó gépjárművekben. Felmerül a kérdés, felelősek vagyunk ingatlan tulajdonosként?
Nos, ha önhatalmúlag önkormányzati engedély nélkül tettük ki („tároltuk”) a kárt okozó tárgyat, **akkor számolnunk kell még a kártérítési felelősséggel is károkozás esetén. Ez vonatkozik biciklisekre, gyalogosokra és vagy autósoknak okozott kárra is. **

Forrás :internet

« Régebbi bejegyzések Recent Entries »